|
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:
- Igénylik és szeretik a mozgást.
- Környezetükben tudnak tájékozódni, ismerik az irányokat.
- Testsémájuk, oldaliságuk kialakult.
- Mozgásuk biztos, és azt irányítani képesek.
- Nagymozgásuk, finommozgásuk, egyensúlyérzékelésük összerendezett.
- Betartják a szabályokat, kialakul egészséges versenyszellemük.
- Ütemtartásos járásra képesek, a gimnasztikai gyakorlatok együttes végzésére törekednek.
IX. A nevelés tervezése és időkeretei
A tevékenységközpontú óvodai nevelés céljának és feladatainak ismeretében a pedagógiai ráhatások rendszerét a gyermekek egyéni adottságaihoz igazítva tervezzük meg. Az óvodapedagógus számára alapvetően fontos feladat a teljes nevelési folyamat tudatos átgondolása még akkor is, ha jelentős mértékben építünk a spontán, gyermeki ötletekre, tapasztalatokra, a tervezésben tudatosan számításba vesszük, hogy az egyes gyermekek fejlődési üteme különböző és a gyermek fejlődését tekintve is különböző szinteken lehet tervezni, egyik vagy másik képességét illetően. A fejlődés dinamikája, egy-egy gyermek esetében, a különböző területeken más és más lehet. A nevelés és tanulás tervezését egy tömbben, egymással szoros kölcsönhatásban valósítjuk meg. A tervezés során mindig a 4-es feladatrendszerből kiindulva tervezzük meg a gyermeki tevékenységeket és ezen keresztül a szükséges fejlesztéséket. A cél és feladat ismeretében a fejlesztést hosszú távon, éves, féléves periódusokban gondoljuk át, ám konkrét formában, egy vagy két hetes periódusokban tervezzük. Csakis ez esetben nyílhat lehetőségünk a gyermekek spontán ötleteinek és tapasztalatainak begyűjtésére és a nevelőmunkában való felhasználására. A gyermeket foglalkoztató élmények és tapasztalatok éppen olyan részei a nevelésnek, mint az óvodapedagógus által előzetesen átgondolt és megtervezett feladatok A gyermeki személyiség fejlesztése, az életre való felkészítés feltételezi a gyermek szűkebb és tágabb környezetében megszerzett, átélt élményeinek és tapasztalatainak, ötleteinek, aktuális tevékenységeinek beépítését, a nevelőmunka egészébe. Ezért e tervezés során külön is biztosítjuk a gyermeki tapasztalatok előre nem tervezhető tartalmának megjelenítését a tervező és megvalósítható munkában. A gyermekek folyamatos megfigyelése, az óvodások élményeinek meghallgatása és közös élmények nyújtása a tervezés előkészítő folyamatához tartozik. A rövid időszakot átfogó tervezés ugyanakkor lehetővé teszi, olyan nevelési alaphelyzetek kialakulását, amiben a gyermek és az óvodapedagógus aktív egymásra hatása képes a nevelési, tervezési folyamatot befolyásolni.
Alapvetően a tevékenységek megtervezéséből kiindulva, a nevelés-tanulás komplex egymásra hatását figyelembe véve tervezünk. A tervezésnél nem az ismeretanyag növelése, hanem a több alkalommal, sokoldalúan, különböző nézőpontokból való megközelítésre helyezzük a hangsúlyt. Kevesebbet, de azt alaposabban, többoldalú tapasztalatszerzés és tevékenykedtetés segítségével tervezzük meg.
A heti ütemterv megírása egyben a napi vázlatot is megadja az óvónő számára, ezért nem szükséges a külön vázlatírás. Ennél fontosabb azonban, hogy feljegyzéseket vezessünk a gyermekek fejlődési üteméről, hogy a konkrét megfigyelések adjanak alapot, az egyéni differenciált fejlesztés megtervezéséhez. A gyermekek ötleteinek, javaslatainak feljegyzése, összegyűjtése a tevékenységek sokszínűségének megtervezéséhez nyújt segítséget.
A fejlesztés módszere:
A fejlesztés módszere az egyénre szabott differenciált fejlesztés a csoport keretein belül.
Az óvodánkban létre jövő adott lehetőségek figyelembevételével, részben osztott és osztatlan csoportokban valósítjuk meg a kitűzött nevelési célokat és feladatokat. Az óvodapedagógus dönti el, hogy adott esetben kötetlen kezdeményezés vagy kötött foglalkozás keretein belül kívánja elképzeléseit megvalósítani. A fejlesztés, a foglalkozás formáját ne a gyermekek életkora, hanem fejlettségi szintje határozza meg. A gyermekek önálló, spontán szerzett tapasztalatai nagyon jó kiindulópontot jelentenek az óvodapedagógus számára a tudatos, irányított tapasztalás megszervezéséhez. A világban eligazodni készülő gyermek felkészítése az életre feltételezi olyan szituációk megélését, ahol szabadon alkothat, dönthet, gondolkodhat, cselekedhet. A lényeg mindig az legyen, hogy aktív közreműködéssel érzékeljen, tapasztaljon, tanuljon a gyermek és valódi a környezetben meglévő problémával foglalkozzon. Az óvoda feladatai közé tartozik, a kiemelkedő képességekkel rendelkező gyermek felismerése és fejlesztése. A szellemi fejlesztés legfőbb célja abban nyilvánul meg, hogy a gyermeket aktivitásra, a probléma meglátására és kifejtésére bátorítjuk, és képessé tesszük azok megoldására. Kreatív problémamegoldásra ösztönözzük a gyermeket. Feladataink közé tartozik még, a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése is. Célunk, az igényből eredő hátrány csökkentése, és személyiségük kibontakoztatása.
A nevelőmunka elemzése és értékelése az óvodapedagógus folyamatos feladata, az értékelés tapasztalatai adnak támpontokat a nevelőmunka tervezésének irányvonalairól.
A fejlesztés kerete:
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…