6.4.4. Az intézménybe járó gyermekekre vonatkozó mérési feladatok
Az intézmény gyermekeire vonatkozó mérési feladat
- a létszám mérése,
- szintfelmérés, iskolaérettség vizsgálata (szükség esetén)
- fejlődés megfigyelése komplexen,
- személyiség és közösségi magatartás mérése, a négyes feladatrendszeren keresztül, kiemelve a kommunikáció és kooperáció
- kapcsolódó mérések: - logopédiai, Nevelési Tanácsadó és Szakértői Bizottság
6.4.5. A pedagógus közösség tevékenységének mérése
A pedagógus közösség tevékenysége mérése során mérni kell különösen
- a pedagógusok által kezdeményezett programokat,
- a megvalósított programokat,
- a fegyelmi büntetés alkalmazásának számát,
- a kitüntetett, jutalmazott pedagógusok számát,
- a felvetett jelentősebb problémák számát, és ehhez viszonyítva a megoldott problémákat.
6.4.6. Az intézmény rendezvényei, programjai mérése
Az intézmény rendezvényeit, programjait mérni kell:
- az intézmény hagyományos rendezvényei, programjai számával,
- az új, alkalomszerű rendezvények, programok számával és annak látogatottságával,
- az egyes programokkal kapcsolatos költségeket,
- a programokkal elért pozitív hatást, az óvoda hírneve növelésének mértékét.
6.5. Értékelési feladatok
Az értékelési feladatok ellátásának célja, hogy az intézmény minőségi céljai mennyire valósultak meg, milyen az intézményműködés eredményessége, az egyes területek hogyan segítik a fő célok elérését.
Az értékelés meghatározott szempontrendszer alapján történik, külön-külön
- a költségvetési terv és beszámolók adatai,
- a pedagógusok továbbképzésével, képzésével kapcsolatos adatok,
- a nevelő munka színvonala, a szakmai tevékenység értékelése,
- a nem nevelő munkát végzők tevékenységének értékelése,
- a közösségek tevékenysége,
- a pedagógusok közösségének tevékenysége,
- az óvoda rendezvényei
alapján.
Az egyes értékelési feladatok ellátásáért felelős személyeket, valamint az értékelési feladatok gyakoriságát évenkénti bontásban az intézményvezető határozza meg.
6.5.1. A költségvetési terv és beszámoló értékelése
A költségvetési terv és beszámoló értékelésénél figyelembe veendő szempontok:
- a költségvetési tervet
- csak a megelőző költségvetési terv, és módosított költségvetési terv adatok figyelembevételével,
- a megvalósítandó feladatokkal összefüggésben,
- a fenntartó elképzelései ismeretében
lehet értékelni.
- a költségvetési beszámolót
- az adott évi költségvetési terv és módosított terv adatok figyelembevételével,
- a megvalósított feladatokkal összefüggésben
lehet értékelni.
Az értékelésnél figyelembe kell venni a költségvetés és annak teljesítése és a szakmai feladatellátás kapcsolatát, oda-vissza hatását.
Az értékelés fontosabb szempontjai:
- gazdaságosság szempontjából:
- a gazdaságosság szem előtt tartása a beszerzéseknél,
- megfelelő szállítók kiválasztása,
- gazdaságos üzemeltetés,
- gazdaságos üzemeltetési technológiák és technikák,
- munkaerő gazdálkodás szempontjából:
- állományi létszám mennyisége,
- 1 fő pedagógusra jutó gyermekek száma,
- a szakmai tervek megvalósítása szempontjából
- szakmai tervek megvalósulását finanszírozási nehézségek akadályozták-e,
- szakmai tervek megvalósulását segítették-e a megvalósult beruházások.
6.5.2. A pedagógusok továbbképzésének, képzésének értékelése
A pedagógusok továbbképzésének, képzésének értékelését előre meghatározott
- mutatók, és
- értékelési szempontok
alapján kell végezni.
A pedagógusok továbbképzésének, képzésének értékelésekor alkalmazandó mutatók különösen:
- adott évben továbbképzésben, képzésben résztvevő pedagógusok száma,
- a pedagógusok képzettségi szint szerinti megoszlása,
- a továbbképzésben, képzésben történő részvétellel töltött órák száma,
- a képzés költségei 1 képzésben résztvevő személyre vetítve.
Az értékelés szempontjai:
- a továbbképzés, képzés mennyiben támogatja az intézmény minőségcéljainak elérését,
- a továbbképzés, képzés mekkora terhet jelent az intézmény költségvetése számára,
- a képzés hozzá járul-e új nevelési módszerek alkalmazásához.
6.5.3. Az intézmény önértékelése
Az önértékelés célja az intézmény adottságainak, eredményeinek
- felmérése,
- a felmérések alapján rendelkezésre álló tények, adatok értékelése, majd
- a szükséges beavatkozások kidolgozása és végrehajtása.
Az önértékelés során meg kell határozni
- az erősségeket,
- a lehetőségeket,
- a gyengeségeket,
- a veszélyeket.
7.Teljesítményértékelés
7.1 Az intézményi önértékelés periódusa
Az Intézmény teljes önértékelését négyéves periódusokban készíti el.
A négyéves periódust az indokolja, hogy az éves periódusban ellátott teljes önértékelés túlzott terhet jelentene az Intézményre, a hosszabb periódus pedig az egyes értékelési elemek elvégzésének időtartama miatt nem mutatna egységes összképet.
7.2. Az intézményi önértékelés rendszere, módszerei
Az intézményi önértékelés során a következő rendszerben kell végezni az értékelést:
- értékelni kell az adottságokságokat,
- értékelni kell az eredményeket,
- az eredmények alapján meg kell határozni a további lépéseket a fejlődés érdekében.
Az önértékelésnek olyannak kell lennie, hogy az kellő információt nyújtson a fenntartónak, és az Intézménynek is.
Így az önértékelés során figyelembe kell venni:
a) a fenntartói értékelések során megfogalmazottakat, különösen az alábbi területeken:
- gazdálkodás,
- tanügyigazgatás,
- az Intézményben rendelkezésre álló nevelési feltételek,
- a vezetési, illetve az intézményirányítási, népszerűsítési tevékenység,
- a pedagógus munkájának megszervezése,
- a szakmai munka értékelése,
- a nevelési program megvalósítása,
- az intézménnyel kapcsolatos általános elégedettség és az intézménnyel
kapcsolatban felmerült igények,
b) az Intézmény által a saját tevékenységének értékelése során tett megállapításokat az alábbi területeken:
- gazdálkodás,
- tanügyigazgatás,
- az Intézményben rendelkezésre álló nevelési feltételek,
- az Intézmény szervezete, a vezetés, valamint ezek kapcsolata,
- a nevelés, képzés milyensége,
- az Intézmény által ellátott egyéb feladatok, szolgáltatások (szociális stb.)
- az Intézmény fenntartón kívüli partnereinek elégedettsége, illetve az intézménnyel szemben felmerült igényei.
A fenntartói és az intézményi értékelés egymástól való elkülönítése azért is indokolt, mivel különböző adottságokat, illetve eredményeket másként értékelhet a fenntartó, az Intézmény, illetve az Intézmény fenntartón kívüli partnerei.
7.3. A fenntartói minőségirányítási programmal való kapcsolat
Az Intézmény minőségirányítási programjában meghatározottak szoros kapcsolatban vannak a fenntartói minőségirányítási programmal.
A kapcsolat kétirányú:
- az önkormányzat minőségirányítási programja határozza meg azokat a főbb minőségcélokat, célkitűzéseket, melyeket az intézményi minőségirányítási program meghatározásakor figyelembe kell venni,
- az Intézmény minőségirányítási programja, a program szerint végrehajtott intézményi önértékelés, valamint a minőségirányítási program éves végrehajtásának értékelése, továbbá az Intézmény által az országos mérés, értékelés során elért eredmények alapján a fenntartónak át kell tekintetnie a minőségirányítási programját, és a helyzetnek megfelelően új célokat, követelményeket kell megfogalmaznia az intézménnyel szemben.
A két minőségirányítási program akkor tud jól működni, ha figyelembe veszik a folyamatosan változó adottságokat és eredményeket, és a szükséges intézkedéseket megteszi mind az Intézmény, mind pedig a fenntartó.
8. Intézkedési feladatok
8.1. Intézkedések
Az értékelés alapján olyan intézkedéseket kell kidolgozni, melyek segítségével az Intézmény szakmai célkitűzései és az Intézmény tényleges működése, szakmai eredményei közelítenek egymáshoz.
Az intézményvezető feladata, hogy a nevelőtestület értékelését és a javasolt intézkedéseket megküldje a fenntartónak.
A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé.
Intézkedési terv készítése
Az intézkedési terv elkészítése során fel kell tárni az intézkedés meghozatalához vezető helyzetet kiváltó okokat, tényezőket, körülményeket. Ehhez figyelembe kell venni az intézményi önértékelés, valamint a fenntartói ellenőrzések, értékelések megállapításait.
Az intézkedési terv részei:
- az adott problémával kapcsolatban feltárt okok, tényezők, körülmények,
- a probléma megszüntetéséhez szükséges intézkedések.
9. A minőségirányítási program és egyéb intézményi dokumentumok kapcsolata
A minőségirányítási programban meghatározott minőségcélok végrehajtása érdekében biztosítani kell az intézmény belső szabályzatainak minőségcélokkal való összehangolását.
A minőségirányítási program szempontjából a minőségcélok megvalósítására hatással lévő belső szabályok különösen a következők:
- Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata,
- Közalkalmazotti Szabályzat,
- Nevelési program,
- Munkaköri leírások,
- Éves munkaterv,
.
10. A minőségirányítási program nyilvánossága
A minőségirányítási programot nyilvánosságra kell hozni.
A keletkezett adatokat az intézmény Iratkezelési szabályzatában rögzítettek szerint meg kell őrizni.
A minőségirányítási program teljes dokumentációját hozzáférhető módon meg kell őrizni az
- intézményvezetőnél, valamint
- a nevelői irodában
........................................................ .....................................................
Óvodavezető Óvodaszék elnöke
Egyéb szervek:
.....................................................................................................................................................
.....................................................................................................................................................
2. számú melléklet
Az óvoda fenntartói elvárásai, elvárásokkal kapcsolatos feladataink
|
Feladatok
|
Sikerkritériumok, várható eredmények
|
Módszerek, eljárások
|
Felelősök, közreműködők
|
Megvalósítás időszaka, gyakoriság, határidő
|
|
Intézményi minőségirányítási rendszer, program elkészítés
|
Az elkészült program alapján működik az intézmény minőségfejlesztése
|
Helyzetértékelés, fejlesztési terv, partneri elégedettség értékelése
|
óvodavezető
|
2004.06.30
|
|
Nevelési, pedagógiai program felülvizsgálata
|
A kitűzött célokhoz közelít, a mindennapi munka, az eredmény regisztrálható
|
Eredményesség hatékonyság vizsgálata, ellenőrzés, értékelés
|
Óvodavezető, programkészítő, óvodapedagógusok
|
2006.06.30.
|
|
Óvodapedagógusi továbbképzési terv elkészítése
|
Humánerő minőségközpontú fejlesztés
|
Óvodapedagógusok jelentkezés alapján, a közösség elfogadásával
|
óvodavezető
|
277/1997 (XII.22) Kormányrendelet szerint
|
|
A gyermekek felvétele,- életkori sajátosságainak megfelelő nevelésük
|
Teljes körű óvodáztatás. Megfelelő fejlődési ütemű fejlődés
|
Népesség nyilvántartás.
Testi-lelki szükségletük kielégítése
|
óvodavezető
|
Folyamatosan minden év, áprilisa, májusa
|
|
Kiemelt nevelési célok megvalósítása, sajátos nevelési igényű óvodásokkal való foglalkozás, gyermekek személyiségének fejlesztése
|
Biztosított az egészségtudatos életmód, anyanyelvi kultúra, egyenlő esélyek az iskolakezdéshez
|
Differenciált bánásmód, fejlesztő, logopédiai megsegítés
|
Óvodavezető, óvónők, fejlesztőpedagógus, logopédus, dajkák
|
Folyamatos
|
|
Érjék el, hogy az óvodából kilépő gyermekek birtokukba legyenek saját ellátásuk képességének, ill. jó eséllyel kapcsolódhassanak be az iskolai tanulásba
|
Az óvodáskor végére elérik az iskolai munkához, az iskolai élethez szükséges fejlettség
et,
|
Óvodai nevelés keretében megvalósuló egyéni fejlesztés, szakszolgálatok igénybevétele (megfigyelés, képességvizsgálat)
|
Óvodavezető, óvónők, Pedagógiai Szakszolgálat munkatársai
|
Folyamatos, iskolakezdés előtt
|
|
Feladatok
|
Sikerkritériumok, várható eredmények
|
Módszerek, eljárások
|
Felelősök, közreműködők
|
Megvalósítás időszaka, gyakoriság, határidő
|
|
Az alapfeladatok ellátásához szükséges eszközellátás áttekintése, biztosítása
|
Funkcionális fejlesztéssel a teljes ellátás megközelítése, az intézkedési terv időarányos teljesítése
|
Pályázatok útján fejlesztő eszközök, udvari játékok, egyéb eszközök beszerzése
|
Óvodavezető, óvónők, gazdasági vezető, fenntartó
|
Igény, lehetőség szerint, folyamatosan
|
|
A hátrányos helyzetű családok körében óvodáztatási arány növelése, esélyegyenlőség megteremtése
|
Szociokulturális hátrányok csökkentése, rendszeres óvodába járás, a fejlesztésekkel egyenlő esélyek biztosítottak
|
Egyéni bánásmód, gyermekvédelmi feladatok hatákony működtetése
|
Óvodavezető, óvónők, gyermekvédelmi felelős, Családsegítő szolgálat munkatársa
|
Folyamatos
|
|
Fordítsanak kiemelt figyelmet, a gyermekek testi-lelki állapotának javítására, ruházat, környezet rendben tartására
|
A gyermekeknek igényükké válik és önállóan végzik saját személyükkel kapcsolatos teendőket, lelkileg kiegyensúlyozottak
|
Érzelmi nevelés kiemelt hangsúlya, Biztonságérzet, komfortérzet megteremtése
|
Óvodavezető, óvónők, dajkák
|
Folyamatos
|
|
Potenciális baleseti források felülvizsgálata, hibák kijavítása, megszüntetése
|
Biztonságos helyiségek, felszerelések, udvari játékok
|
Csoportszobák, játszóudvar, kiszolgáló helyiségek, balesetvédelmi vizsgálata-jegyzőkönyv
|
Óvodavezető, munka-és balesetvédelmi felelős, karbantartók
|
Évente 2-3 alkalommal, illetve ha hibát tapasztalnak, bejelentenek
|
|
Bensőséges, családias légkör jellemezze az intézményt
|
A gyermek személyiségfejlesztését megalapozza és további fejlődéséhez nagymértékben hozzájárul
|
Sokoldalú érzelmi kifejezések és pozitív élmények lehetővé tételével
|
Óvodavezető, óvónők, dajkák
|
folyamatosan
|
|
Fordítsanak kiemelt figyelmet a csoportszobák ill. az óv. Környezet esztétikájára, otthonosabbá tételére
|
Igényükké válik, a maguk és környezetük rendjének megőrzése, és természet szeretete
|
Mintaadás, folyamatos gyakorlás és bemutatás
|
Óvodavezető, Óvónők, dajkák
|
folyamatos
|
|
Tájékoztassák a gyermek szüleit, a gyermek fejlődéséről, adjanak tanácsokat ill. nyújtsanak segítséget a gyermek neveléséhez
|
A családi és óvodai nevelés összhangjának erősítése, a gyermek harmónikus fejlődése
|
Csoportos, egyéni beszélgetés, meggyőzés
|
Óvodavezető, óvónők, Logopédus, Fejlesztőpedagógus
|
A szülői értekezleteken, fogadóórán és szükség szerint
|
|
Tartsanak rendszeres kapcsolatot az illetékes gyermekvédelmi, szociális és egészségügyi intézményekkel, ill. pedagógiai szakszolgálatokkal
|
Naprakész információk rendelkezzünk a legfontosabb célok megvalósításáról, az igényekről és az elégedettségről
|
Értekezletek, megbeszélések, továbbképzések
|
Óvodavezető, óvónők
|
Folyamatosan
|
3. számú melléklet
A külső kommunikációra vonatkozó előírások
A külső kommunikációra vonatkozó előírások a következők:
|
Külső kommunikáció
|
Ellátandó feladatok, tevékenységek
|
Gyakoriság
|
|
Területébe tartozó esemény
|
Iránya, címzettje
|
Típusa,
formája
|
|
Hagyományos rendezvények
|
|
|
|
|
|
|
Gyermekek, pedagógusok
|
1. Óvodán belül elhelyezett
hirdetmény
|
- Szóbeli és írásbeli tájékoztatás.
|
- munkaterv szerint
|
|
|
Gyermekek,
Pedagógusok,
Szülők,
Egyéb személyek, szervezetek
|
2. Sajtó,
Plakátok
|
- Sajtó tájékoztatása,
- Plakátok készítése.
|
- Rendezvényenként
|
4. számú melléklet
Vezetési feladatok
A minőségirányítási programban meghatározottak érvényre jutása érdekében a következő vezetői feladatokat kell ellátni:
|
Vezetési feladat
megnevezése
|
A feladat ellátásáért felelős személy megnevezése
|
Határidő
| | | |
AJÁNLOM AZ OLDALT
