A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:
- Igénylik és szeretik a mozgást.
- Környezetükben tudnak tájékozódni, ismerik az irányokat.
- Testsémájuk, oldaliságuk kialakult.
- Mozgásuk biztos, és azt irányítani képesek.
- Nagymozgásuk, finommozgásuk, egyensúlyérzékelésük összerendezett.
- Betartják a szabályokat, kialakul egészséges versenyszellemük.
- Ütemtartásos járásra képesek, a gimnasztikai gyakorlatok együttes végzésére törekednek.
IX. A nevelés tervezése és időkeretei
A tevékenységközpontú óvodai nevelés céljának és feladatainak ismeretében a pedagógiai ráhatások rendszerét a gyermekek egyéni adottságaihoz igazítva tervezzük meg. Az óvodapedagógus számára alapvetően fontos feladat a teljes nevelési folyamat tudatos átgondolása még akkor is, ha jelentős mértékben építünk a spontán, gyermeki ötletekre, tapasztalatokra, a tervezésben tudatosan számításba vesszük, hogy az egyes gyermekek fejlődési üteme különböző és a gyermek fejlődését tekintve is különböző szinteken lehet tervezni, egyik vagy másik képességét illetően. A fejlődés dinamikája, egy-egy gyermek esetében, a különböző területeken más és más lehet. A nevelés és tanulás tervezését egy tömbben, egymással szoros kölcsönhatásban valósítjuk meg. A tervezés során mindig a 4-es feladatrendszerből kiindulva tervezzük meg a gyermeki tevékenységeket és ezen keresztül a szükséges fejlesztéséket. A cél és feladat ismeretében a fejlesztést hosszú távon, éves, féléves periódusokban gondoljuk át, ám konkrét formában, egy vagy két hetes periódusokban tervezzük. Csakis ez esetben nyílhat lehetőségünk a gyermekek spontán ötleteinek és tapasztalatainak begyűjtésére és a nevelőmunkában való felhasználására. A gyermeket foglalkoztató élmények és tapasztalatok éppen olyan részei a nevelésnek, mint az óvodapedagógus által előzetesen átgondolt és megtervezett feladatok A gyermeki személyiség fejlesztése, az életre való felkészítés feltételezi a gyermek szűkebb és tágabb környezetében megszerzett, átélt élményeinek és tapasztalatainak, ötleteinek, aktuális tevékenységeinek beépítését, a nevelőmunka egészébe. Ezért e tervezés során külön is biztosítjuk a gyermeki tapasztalatok előre nem tervezhető tartalmának megjelenítését a tervező és megvalósítható munkában. A gyermekek folyamatos megfigyelése, az óvodások élményeinek meghallgatása és közös élmények nyújtása a tervezés előkészítő folyamatához tartozik. A rövid időszakot átfogó tervezés ugyanakkor lehetővé teszi, olyan nevelési alaphelyzetek kialakulását, amiben a gyermek és az óvodapedagógus aktív egymásra hatása képes a nevelési, tervezési folyamatot befolyásolni.
Alapvetően a tevékenységek megtervezéséből kiindulva, a nevelés-tanulás komplex egymásra hatását figyelembe véve tervezünk. A tervezésnél nem az ismeretanyag növelése, hanem a több alkalommal, sokoldalúan, különböző nézőpontokból való megközelítésre helyezzük a hangsúlyt. Kevesebbet, de azt alaposabban, többoldalú tapasztalatszerzés és tevékenykedtetés segítségével tervezzük meg.
A heti ütemterv megírása egyben a napi vázlatot is megadja az óvónő számára, ezért nem szükséges a külön vázlatírás. Ennél fontosabb azonban, hogy feljegyzéseket vezessünk a gyermekek fejlődési üteméről, hogy a konkrét megfigyelések adjanak alapot, az egyéni differenciált fejlesztés megtervezéséhez. A gyermekek ötleteinek, javaslatainak feljegyzése, összegyűjtése a tevékenységek sokszínűségének megtervezéséhez nyújt segítséget.
A fejlesztés módszere:
A fejlesztés módszere az egyénre szabott differenciált fejlesztés a csoport keretein belül.
Az óvodánkban létre jövő adott lehetőségek figyelembevételével, részben osztott és osztatlan csoportokban valósítjuk meg a kitűzött nevelési célokat és feladatokat. Az óvodapedagógus dönti el, hogy adott esetben kötetlen kezdeményezés vagy kötött foglalkozás keretein belül kívánja elképzeléseit megvalósítani. A fejlesztés, a foglalkozás formáját ne a gyermekek életkora, hanem fejlettségi szintje határozza meg. A gyermekek önálló, spontán szerzett tapasztalatai nagyon jó kiindulópontot jelentenek az óvodapedagógus számára a tudatos, irányított tapasztalás megszervezéséhez. A világban eligazodni készülő gyermek felkészítése az életre feltételezi olyan szituációk megélését, ahol szabadon alkothat, dönthet, gondolkodhat, cselekedhet. A lényeg mindig az legyen, hogy aktív közreműködéssel érzékeljen, tapasztaljon, tanuljon a gyermek és valódi a környezetben meglévő problémával foglalkozzon. Az óvoda feladatai közé tartozik, a kiemelkedő képességekkel rendelkező gyermek felismerése és fejlesztése. A szellemi fejlesztés legfőbb célja abban nyilvánul meg, hogy a gyermeket aktivitásra, a probléma meglátására és kifejtésére bátorítjuk, és képessé tesszük azok megoldására. Kreatív problémamegoldásra ösztönözzük a gyermeket. Feladataink közé tartozik még, a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése is. Célunk, az igényből eredő hátrány csökkentése, és személyiségük kibontakoztatása.
A nevelőmunka elemzése és értékelése az óvodapedagógus folyamatos feladata, az értékelés tapasztalatai adnak támpontokat a nevelőmunka tervezésének irányvonalairól.
A fejlesztés kerete:
-
A nevelés időkeretei:
A nevelés céltudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyermekek óvodai életrendjét, időbeosztását. A heti rend és a napirend az a szervezeti keret, ami biztosítja a gyermek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodai környezet megteremtését.
A gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges a mozgásos tevékenységek és a pihenés váltakozó biztosítása. A napirend lehetővé teszi a szabad levegőn való hosszabb idejű tartózkodást, a szokásrendszer kialakítását, a gyermeki tevékenységek szabad kibontakoztatását.
A napirenden belül a legtöbb időt a gyermekek legfontosabb tevékenysége, a játék kapja. A szabad levegőn való tartózkodás, a gyermekek gondozásával kapcsolatos teendők (étkezés, tisztálkodás, alvás) ugyancsak beilleszthetők a játéktevékenység egész napos folyamatába.
Reggel, különösen tavasszal és nyáron a szabad levegőn való tartózkodás természetes része a gyermekek napi életének. A hűvösebb idő beköszöntével is tartózkodunk minden nap a szabad levegőn, csupán annak időtartamát csökkentjük. A napirend biztonságot, támpontot ad és állandóságot jelent a gyermekek számára. A napirenden belül rugalmasan figyelembe vehető az egyes tevékenységek időigénye. A napirend ezen kívül annak megfelelően, ahogy az évszakok váltakoznak vagy a gyermeki tevékenységek fejlődése ezt indokolttá teszi, változtatható, módosítható. A napirend a gyermekek nyugodt napi életét biztosítja, figyelembe veszi a fejlődés közben bekövetkezett változásokat. A gyermekek szokásrendszerének kialakításával biztosítjuk a napirenden belül megvalósuló tevékenységek végzésének zavartalanságát.
A napirend általános időkeretei óvodánk 10 órás nyitva tartása esetén:
- Játék és szabadidős tevékenység 5 óra
- Étkezés, pihenés 3 óra
- Öltözködés, tisztálkodási tevékenység 1,5 óra
- Komplex foglalkozások naponta 35 perc
A napirendben az egyes tevékenységekre fordítható idő rugalmasan változtatható a körülmények, az évszakok, a váratlan események stb. hatására.
Heti rend
A heti rend a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalmat segíti elő az óvodai csoportban, és lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével az óvodások napi életének megszervezéséhez. A heti rend, különösen a nevelési év elején teljesen másképp alakulhat, mint a nevelési év végén. Különösen a beszoktatás idején figyelünk arra, hogy minél lazább, rugalmasabb és alkalmazkodóbb heti rendet állítsunk össze.
A heti rend összeállításánál arra kell figyelni, hogy jusson idő a gyermeki tevékenységek, kezdeményezések, ötletek és javaslatok meghallgatására, kipróbálására vagy közös megvitatására. A rugalmasság, a helyzethez való alkalmazkodás elősegíti, hogy a heti rend a gyermek életének észrevétlen szabályozója legyen.
A heti rend általános tartalma, és maximális időkeretei:
Naponta 20-30 perc Naponta 30-35 perc
H Mindennapi testnevelés
Mese-vers
K Mindennapi testnevelés Matematika
Mese-vers
Sz Midennapi testnevelés Művészeti tevékenységek
Mese-vers
Cs Mindennapos testnevelés Természet-társadalom-ember
Mese-vers
P Mindennapos testnevelés Művészeti tevékenységek
Mese-vers
A heti rend kialakítása természetes az óvodapedagógus feladata, tehát az itt megjelölt heti rend csupán általánosságban és egyetlen lehetséges módon foglalja össze a megvalósítandó feladatokat. Számtalan variációval, az adott óvodai csoport, és a gyermekek igényeinek, képességeinek figyelembevételével nemcsak a komplex foglalkozások helyei, de az időkeretek is megváltoztathatók.
A játéknak kitüntetetett szerepe van a mindennapi tevékenység között.
A hetirend lehetőséget ad a párhuzamos differenciált tevékenységek megvalósítására.
Napirendünk
· 630-730 : Gyülekezés, játék
· 730-1030 : Játék, tevékenykedtetés, képességfejlesztés egyéni
szükségleteknek megfelelően.
Testápolás, folyamatos tízórai, komplex foglalkozás.
· 1030-1145: Mindennapos testnevelés, öltözködés, séta, edzés, játék
szabadban.
· 1145-1230: Testápolási teendők, ebéd.
Előkészület a pihenéshez.
· 1230-1430/1445: Mesehallgatás, pihenés.
· 1430/1445-1630: Testápolás, előkészület az étkezéshez, uzsonna, játék,
szabadidős tevékenység, folyamatos távozás.
Teljes nyitva tartási időben óvodapedagógus van a gyermekekkel.
A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre.
Az óvodapedagógus feladatai a nevelőmunka dokumentálásával kapcsolatban:
· Heti, kétheti, havi nevelési-tanulási tervkészítés
· Heti-rend és napirend összeállítása
· A gyermek fejlődésének megfigyelését szolgáló feljegyzések vezetése
· A nevelőmunka folyamatos értékelése
Csoportnapló vezetése:
· Kétheti nevelési terv készítése
· Kiscsoportban a beszoktatás idejére, a szokáskialakítással kapcsolatos nevelési feladatok, tevékenységek tervezése, illetve a gyakran mondogatott mondókák, dalok lejegyzése.
· Heti-rendet és a napirendet a fenti ajánlás alapján tervezzük.
· A feljegyzések, bejegyzések a csoportról, című fejezetben, szeptemberben, „Hogyan vártam a gyermekeket” címmel tervezünk, majd dokumentáljuk a kiscsoportos gyermekek pillanatnyi fejlettségét.
· A nevelés-tanulás értékelése fejezetben: évente kétszer, félévkor és év végén a program 4-es feladatrendszerén keresztül, (kiemelten a kommunikációt és a kooperációt) összegző megállapítást teszünk.
· Feljegyzések a gyermekről rovatot abban az esetben készítjük, ha Szakértői Bizottsághoz, Nevelési Tanácsadóba, Pszichológushoz, hallás vagy egyéb vizsgálatra javasoljuk a gyermeket.
Megállapításainkat a csoportvezető óvónő ill. óvónők, és a szülő aláírja.
· Az ünnepek-megemlékezések fejezet folyamatos kitöltése, értelemszerűen.
· Az egyéni fejlesztő részben: A sajátos nevelési igényű gyermekekről feljegyzést készítünk arról, mely területen szorul fejlesztésre, majd megtervezzük, hogy integrációban, milyen módon, mivel segítjük fejlődésüket.
Az óvodapedagógus az egyik oszlopba a személyi adatokat, a vizsgálatösszegzését,a kontroll vizsgálat idejét, eredményét és a vele foglalkozó szakemberek nevét, amásik oszlopba megtervezi a gyermek személyiségfejlesztéséhez szükséges nevelésiterületek feladatait.
· KÜLÖN DOSSZIÉBA TÖRTÉNIK:- A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ FELJEGYZÉSEK VEZETÉSE. (rublikázással) félévkor és évvégén.
Ebbe a dossziéba, évente emberrajzot is csatolunk.
· Szülői értekezletekről fogadó órákról az irodában az erre használatos füzetbe írjuk a jegyzőkönyveket.
· Ötlettár
Az óvónő saját használatra készíti, korcsoportonként kigyűjtve:
- az évre szánt meséket,
- az éves zenei anyagot,
- dal és mondóka anyagot
- zenehallgatási anyagot.
- a környezetismeret anyagát
- a matematika és a testnevelés anyag forrását feltünteti.