Pedagógiai program 6
2010.07.26. 10:51
IV. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK
A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése az alábbiak figyelembevételével kerül megvalósításra:
Általános elvek:
- A sérült kisgyermek harmonikus személyiség-fejlődését az eredményeit, sikeres próbálkozásait értékelő, másságát elfogadó környezet segíti;
- A sajátos igényű gyermek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg; terhelőképességét biológiai állapota, esetleges társuló fogyatékossága befolyásolja; a sajátos nevelési igényű kisgyermek, egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes lehet, ennek felismerése és gondozása kiemelt feladatot jelent.
- Az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik; a nevelés hatására a sérülés arányában a sajátos nevelési igényű kisgyermeknél is ki kell alakulnia az alkalmazkodó készségnek, az akaraterőnek, az önállóságra törekvésnek, az együttműködésnek; ennek érdekében a napirend során mindig csak annyi segítséget kapjon a gyermek, hogy önállóan tudjon cselekedni;
- A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelésének sajátossága, hogy az egész napos tevékenység a különleges gondozási igény kielégítését is szolgálja a csoportos, kiscsoportos vagy egyéni formában; ennek érdekében a sérülés-specifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű elválasztása és alkalmazása szükséges, és indokolt lehet speciális eszközök használata, így a segédeszközök elfogadtatása, következetes használata és megőrzése a nevelés folyamatos feladata.
- A különböző gondozási igényből adódó feladatok végrehajtásánál törekedni kell arra, hogy a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével bővüljenek a kompenzációs lehetőségek;
A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget tükröző gyógypedagógiai-orvosi-pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni; a multiszenzorális fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd és nyelvi készségek fejlesztését; az egyes fogyatékossági típusnak megfelelően más-más területen kap nagyobb hangsúlyt.
A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK KÖZÜL AZ ÓVODÁNKBAN:
- A gyengén látó (kancsal, szemüveges)
- Az enyhébb fokban hallássérült, nagyothalló, de hallókészülékkel jól halló gyermeket
- A tanulásban akadályozott, enyhe értelmi fogyatékos gyermekeket
- S a beszédfogyatékos gyermekeket fogadja.
A látássérült gyermek speciális fejlesztése:
Ø Szemüveges: Ha a segédeszköz a gyermek látását 100%-ra vagy azt megközelítőleg javítja, teendő nincs, csak annyi hogy szemüvegét hordja, s az karcmentes legyen.
Ø Kancsal: A takart szemű kisgyermeknél legfontosabb teendő, a takarás következetes, szigorú megkövetelése. A jó szem letakarásával a gyermek átmenetileg gyengén látóvá válik, ezért erre az időszakra is érvényes mindaz, ami a gyengén látó gyermekre.
Ø Gyengén: -látónak nevezzük azokat a gyermekeket, akiknek a jobban látó szemen a szemüveggel korrigált látása a 100% ép látásmód csupán 10-30%.
A gyengén látó gyermek kiemelt területei:
- A látásnevelés (a látásmaradvány használatának megtanítása, a távoli és közeli környezetben.)
- A nagymozgás fejlesztése (térbeli tájékozódás felhasználásával, mozgáskoordináció, mozgásbiztonság)
- A finommozgás fejlesztése (a kézügyesség fejlesztése)
- A látás-mozgáskoordináció fejlesztése.
A gyengén látó gyermek gondolkodás és beszédfejlődését a látásos élmények hiányossága jelentősen befolyásolja, ezért különösen fontos a környezet vizuális megismerése.
Ø Az enyhébb fokban hallássérült – nagyothalló gyerekek
Az óvodai fejlesztésben hangsúlyt kap a nyelvi kommunikáció megindítása, a kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése, a szókincsfejlesztés, a színtaktikai elemek nyelvhasználatba építése, a beszédérthetőség folyamatos javítása, melynek eredményeként a nagyothalló gyerekek különböző mértékben közelítik meg a halló társak nyelvi teljesítményét.
A fentiek feltétele a gyermeket körülvevő környezet minden elemében, a nyelvi kommunikáció szituatív alkalmazása, szükség esetén a beszédértést és a konkrét megnyilvánulást segítő egyéb eszközrendszerek használata, valamint a családi szociális háttér bekapcsolása a kommunikáció fejlesztés rendszerébe.
Ø A tanulásban akadályozott, enyhe értelmi fogyatékos gyermekek fejlesztése:
Célja: a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentése és személyiségük kibontakoztatása.
Meghatározó az integrációban, a többi gyermekkel együtt történő nevelés. A spontán tanulást, a társakkal történő együttműködést, a kommunikáció fejlődését segíti, a számtalan élmény és minta, amelyet a kortárs csoportban megél.
Az óvodai nevelés során a gyermek szükségletei szerint folyamatos fejlesztőpedagógiai vagy gyógypedagógiai logopédiai, pszichológiai, mozgásterapeuta megsegítésről gondoskodunk, hogy iskolás korra rendelkezzen azokkal a készségekkel, képességekkel, jártasságokkal, amellyel elkezdheti iskolai tanulmányit.
Ø A beszédfogyatékos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek:
Fejlesztésénél az anyanyelvi nevelés központba állítható speciális terápiákat alkalmazó intenzív, komplex nevelési környezetben valósítható meg. Az óvodai nevelés során, az anyanyelvi nevelés, a mozgás, a kommunikáció ill. a vizuómotoros koordinációs készség fejlesztése alapozhatja meg a tanulási zavarok megelőzését, speciális terápiák alkalmazásával. (dyslexia prevenció, dyscalculia prevenció, grafomotoros fejlesztés stb.)
Ø Pszichés fejlődés zavar miatt akadályozott gyermek:
A zavar, valamely szükséglet kielégületlensége miatt alakul ki, s amennyiben ez tartós ideig fennáll, akkor a szervezet rendellenes megnyilvánulást produkál. Fontos számunkra, a pszichés zavarok időbeli felismerése, s mielőbbi szakemberhez való irányítása, hogy a gyermek kielégítetlen szükségletét pótolhassuk.
Biztosítjuk, a gyermek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott óvodai légkör.
A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlődésének várható eredménye óvodáskor végére:
A gyermek személyiségének fejlesztését az óvodapedagógus, logopédus és/vagy a fejlesztőpedagógus, oly módon segíti, hogy a neki megfelelő iskolatípusba meg kezdhesse tanulmányait.
|