A nevelőtestület megbízásából

A tevékenységközpontú program felülvizsgálatában

résztvett, a Márk Ilona Hétszínvirág Óvoda és Mini Bölcsőde nevelőtestülete.

 BEVEZETŐ

Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII.28.) Kormányrendeletet módosító 255/2009 (XI.20.) Kormányrendelet a kihírdetését követő napon 2009.november 21-én lépett hatályba, azzal a kitétellel, hogy az óvodáknak a rendeletben foglaltaknak megfelelően felülvizsgált nevelési programjukat először 2010/2011 nevelési évtől kell alkalmazniuk.

Óvodánk ennek a kötelességnek eleget tett és programját felülvizsgálta a szükséges korrekciókat megtette.

I. HELYZETELEMZÉS

 1.   Óvodánk települési, természeti környezete

A Duna-menti síkság északi részén, a Csepel –sziget északi csúcsánál, Budapesttől délre 60 km-re fekszik. A Dunától keletre, 4 km-re található községünk, melyet az 51-es főközlekedési út érint.

A község életében mindig jelentős szerepet játszik a Duna-folyam ága, az „öreg-Duna” és a „kis-Duna”, s a Kiskunsági főcsatorna.

A község szülöttei, csak Bakérnak nevezik.

Ebben a csodálatos környezetben, a gyermekeknek lehetőségük nyílik séták és kirándulások alkalmával gyönyörködni a természetben. A környékünkön szerzett ismeretek, tapasztalatok, a közösen átélt élmények, nagymértékben hozzájárulnak a kitűzött pedagógiai feladatok eredményes megvalósításához.

A község lakossága 2010. január 01-én 3107 fő. 

Évek óta egyenletes tendenciát mutat a születések aránya.

Tass község hagyományos mezőgazdasági település.

Az egyéni vállalkozók száma meghaladja a 100 főt, akik kereskedelmi-vendéglátói tevékenységet folytatnak.

Községünknek önálló Művelődési háza nincs, a nagyobb rendezvények, az iskola tornatermében kapnak helyet.

A községi Könyvtár állománya meghaladja a 10.000 kötetet.

Egy Általános Iskolája és egy Óvodája van.

A település legnagyobb községi rendezvénye, augusztus 20. alkalmából történik.

Az idősek napja október második hetében kerül megrendezésre.

A községi rendezvényeinket évek óta gazdagítja, a Földváry Gábor Általános Iskola által szervezett -három napos- Földváry napok.

Rendezvényeink között a majális is fontos szerepet tölt be, a község életében.

Községünk tervei, közé tartozik, a könyvtár, az óvoda bővítése, a község központjának rendezése, és a szilárd útburkolatú úttestek építése, javítása.

  1. 1.   Óvodánk története

Visszanyúlik az 1898-as évekre. A jelenlegi diszkont épületének udvarán állt az öreg épület, amely az óta elbontásra került, de sokáig tudta fogadni a kicsiket.

Később másik épületbe költöztek. A korszerű követelményeknek azonban ez az épület nem felelt meg.

1977 novemberében áladásra került a jelenleg is működő Napközi Otthonos Óvoda, amely társadalmi összefogással készült.

A gyermekek 1978. február 13-án vették birtokukba az épületet.

1980. 01. 01.-től, önálló intézményként működik.

1987 őszén az épület tetőszerkezetét átalakították, lapos tető helyett sátortetős lett. 1989-ben, 5 csoportosra bővült.

1998. 01. 01-től gazdaságilag is önálló intézmény.

1. 2.  Óvodánk környezete, a családok szociokultúrális háttere

Óvodánk a község központjában található. A község szilárd burkolatú utcáin az óvoda jól megközelíthető.

Jelenleg 120 gyermeket nevelünk. Közülük 24 %, hátrányos helyzetű, 16 % halmozottan hátrányos helyzetű,általában 12 % veszélyeztetett. A fent nevezett adatok nevelési évenként változik.

A veszélyeztetettség a szülők anyagi-és lakáshelyzetéből adódik, de előfordul az okok között a nem törődés, az igénytelenség, felelőtlenség is.

A községünkben jelentkező munkanélküliség sajnos, az óvodánkba járó gyermek szüleinek egy részét is érinti. Ahol az egyik fél dolgozik csak, az egy főre jutó jövedelem igen alacsony.

Ők, rendszeres gyermekvédelmi támogatást kapnak az önkormányzattól.

A szülők többségére jellemző, hogy anyagi okokra hivatkozva, nem mozdulnak ki otthonról, kulturális szórakozásukat a TV műsorok nézése, a  videózás és a számítógépes programok jelentik.

Úgy tapasztaljuk, hogy a szülők elégedettek az óvodával, biztosítottnak látják gyermekük gondozását, fejlődését. Bizonyíték erre, hogy sokan veszik igénybe már három éves kortól az óvodai nevelést, annak ellenére, hogy az anya otthon van.

A szülők véleménye az óvoda munkájáról, a visszakapott vélemények alapján:

A szülők többsége ismeri, vagy hallott pedagógiai programunkról.

Legfontosabb feladatnak tartják az iskolára való felkészítést, (ezen belül, a matematikai és az anyanyelvi nevelést tartják) az önállóságra nevelést, a társas kapcsolatok kialakulását, a gyermek felügyeletét és a testi épségére való odafigyelést.

Kevésbé fontos számukra, hogy kedvére játszhasson a gyermek.

A szülők többsége elégedett a személyi feltételekkel, az óvodavezető, az óvónők és a dajka munkájával, valamint az óvónők nevelési módszereivel. A szülők szépnek, tisztának és jól felszereltnek tartják óvodánkat.

Erősségeinknek a kulturális szokások (ünnepek, közös kirándulások) kialakítását, s a családias hangulatot jelölték meg.

Gyengeségeket nem soroltak fel, de 13 %, a tornaszobát hiányolja.

Nevelési probléma esetén a szülők 89 %-a, az óvónőhöz fordulna, míg 9 % az óvodavezetőtől is kérne segítséget.

A szülők egyöntetűen pozitívan értékelik, hogy logopédus és fejlesztőpedagógus foglalkozik az arra rászoruló gyermekekkel. Körülbelül egy negyedük igényelné, a pszichológus segítségét az óvodában.

A szülők úgy érzik, elegendő információt kapnak gyermekük fejlődéséről. A szülők 98 %-a, úgy gondolja, hogy kellőképpen felkészítjük a gyermekeket az iskolai életre.

Az óvoda által szervezett programokkal elégedettek.

  1. 3.  Óvodánkba járó gyermekek jellemzése

Óvodánkba 120 gyermek jár. Az óvodánkba járó gyermekek közül az etnikumhoz tartozók létszáma nevelési évenként változik. Az óvodánkba járó gyermek közül általában 12 % veszélyeztetett. A beszédhibások száma általában 20 körüli, egyes esetekben súlyos problémával küzdenek. Az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek beszédmegértése nem megfelelő. Viselkedési és étkezéskultúra területén is hiány mutatkozik. Növekvő tendenciát mutat,  a sajátos nevelési igényű gyermekek, és a Beilleszkedési, Tanulási és Magatartási zavarokkal küzdő gyermekek számaránya. Jelenleg 4 SNI-s és 13 BTM-es gyermek kap megsegítést. (fejlesztőpedag A magatartás zavaros gyermekek száma, és azok súlyossága is egyre nő.

A gyermekeket és a családokat a Nevelési Tanácsadó pszichológusa segíti.

 1. 4.  Nevelőmunkánk eddigi eredményei

Nevelőtestületünk először 1994-ben vizsgálta meg nevelőmunkájának helyzetét s átgondolta nevelési gyakorlatát. 1995-től a helyi sajátosságokat figyelembe véve felvállalta azt a tényt, hogy az intézmény pedagógiai munkája akkor hatékony, ha kiszolgálja környezetének szükségleteit. A helyzetelemzés kapcsán kapott adatok alapján az 1995/96-os nevelési évtől a gyermekek alapvető szükségleteiből kiindulva terveztünk.

Előtérbe helyeztük a játékigényt, és a tevékenységvágyat. Növeltük az egybefüggő játékidőt s bevezettük a folyamatos tízórait. Csoportjainkat részben osztottnak hagytuk meg.

A tevékenységek közötti határokat feloldottuk. Az ismeretek bővítésének keretét, formáját alapvetően a kötetlen érdeklődésre alapoztuk- főként mikrocsoportos foglalkozásokban – ahol mindig irányadó volt az egyéni képességek maximális figyelembe vétele s a gyermekek személyiségének komplex fejlesztése.

Kiszűrtük, a sajátos nevelési igényű gyermekeket, s szükség esetén a Nevelési Tanácsadó vagy a Szakértői Bizottság segítségét kértük.

A gyermekek szegényes szókincse is arra ösztönzött bennünket, hogy kiemelt feladatként határozzuk meg az anyanyelvi nevelést.

Óvodánkba utazó gyógypedagógus, logopédus, pszichológus, mozgásterapeuta foglalkozik a rászoruló gyermekekkel. (legfőképpen a SNI és a HHH gyermekkel).

Óvodánk nevelőtestülete az 1996/97-es évben már azt vizsgálta, helyes volt-e a döntése, hatékonyabb-e nevelőmunkája, s képesek vagyunk-e, engedni alakulni a gyermekeket.

Kiugró eredményekről még igazán nem beszélhettünk, de gyermekközpontú óvodai nevelésünk megelégedéssel töltötte el az óvónőket s a gyermekeket.

Az 1996-os Kormányrendelet megjelenése után szakmai önállóságunk teljes tudatával kezdtünk hozzá a helyzetelemzéshez és a problémák újbóli feltárásához.

A helyzetelemzés elkészítése és a problémák feltárása után nevelőtestületünk a helyi nevelési program írásában és egy lehetséges minősített program adaptálásában gondolkodott.

Megállapodtunk abban, hogy olyan programot kell bevezetnünk, amelynek középpontjában az anyanyelvi nevelés illetve a kommunikáció s a szocializáció kiemelt szerepet tölt majd be. A helyi program rólunk szóljon, nekünk szóljon, és környezetünk értékeiről beszéljen. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete biztosította számunkra az adatbankban lévő programok megismerését. Részletesebben négy programmal ismerkedtünk meg.  A nevelőtestületből ketten, programkészítő továbbképzésen vettek részt.

A tevékenységközpontú óvodai nevelési program megismerése után, „aha” élményben volt részünk.

Találtunk egy programot, amelynek elveit mi is valljuk, s nevelésfilozófiája is megegyezik a miénkkel. A nevelés centrumába azokat a képességeket helyezi, melyek az együttéléshez szükséges erkölcsi normákat és tulajdonságokat erősíti.

A komplex óvodai foglalkozás keretén belül az egyetlen program, amely a matematikai nevelés önállóságát is hangsúlyozza. S ami nagyon fontos, különleges nagy beruházást igénylő anyagi, tárgyi feltételei nem voltak a programnak.

Nevelőtestületünk így a Tevékenységközpontú óvodai nevelési program adaptálása mellett döntött.

A tevékenységközpontú óvodai nevelési program bevezetését követően, kiemelt feladatunknak tekintettük:

1.      A helyi program életre keltését.

2.      A helyi program bevezetésének folyamatos megfigyelését, elemzését a tevékenységeket átható értékek alapján.

3.      A folyamatos elemzést, értékelést.

A bevezetés évében, a nevelés nélküli napokat arra használtuk, hogy az óvoda minden csoportjába ellátogassunk. Egy egész délelőtt állt rendelkezésünkre, hogy a HOP célkitűzéseinek való megfelelést vizsgáljuk, elemezzük, majd a bemutatót tartó óvónő megtegye önértékelő beszámolóját.

Nagy örömünkre szolgált, hogy a nevelőtestület minden tagja azonosulni tudott a programmal.

Fontos volt számunkra az objektív értékelés, amely alaposságot, körültekintést igényelt. A gyakorlati munka elemzése során elsődleges szempont volt, az önálló munka tiszteletben tartása, a módszertani szabadság biztosítása, a pozitív megerősítés, az elfogadott elvek számonkérése.

A 2000/2001-es nevelési évtől megkezdtük a program beválásának vizsgálatát.

A program vizsgálata a következő területekre terjedt ki:

1.      A program használhatósága a mindennapi nevelőmunkában

2.      A program hatása az óvoda környezetére

3.      A program hatása a szülőkre

4.      A gyermekek neveltségi szintje, személyiségük fejlettsége, az elemzésekre támaszkodva (az ellenőrzés és értékelés szempontjai szerint)

5.      A pedagógiai program „hatásvizsgálata” vagyis a fenti négy tényező összefüggéseinek, ellentmondásainak és kapcsolódó pontjainak feltárása, elemzése, a nevelési gyakorlat tükrében.

A programbeválás vizsgálatának eredményeként, óvodánk nevelőtestülete, -a felülvizsgálat kiegészítéseivel együtt,- fel tudja vállalni, és hatékonyan, eredményesen tud dolgozni a Tevékenységközpontú óvodai nevelési programmal, melyhez megerősítést kapott a szülők köréből.