Pedagógiai program 13
2010.07.26. 11:36
X.A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉN
A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére hat-hét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.
ISKOLAKEZDÉSHEZ AZ ALÁBBI FELTÉTELEK MEGLÉTE SZÜKSÉGES
TESTI ÉS MOZGÁSFEJLETTSÉG JELLEMZŐI:
· Testsúly 18-20 kg, magasság 110 cm.
· Fejlett, teherbíró testalkat
· Összerendezett, harmónikus mozgás
· Biztos járás, futás, s ezek különböző formáinak gyakorlása
· Kialakult a finommozgás, a lateritás dominanciája (oldaliság)
· Rajzkészség és finommotorika fejlett
· Téri tájékozódó-képesség, térbeli mozgás, iránytartás fejlett
· Egyensúlyérzék fejlett
· Szem-kéz, szem-láb koordináció kialakult
· Testséma fejlettség kialakulása
· Ritmusérzékelés megfelelő szintű
. Mozgás, viselkedés, testi szükségletek kielégítésének szándékos irányítása
MENTÁLIS (értelmi) KÉPESSÉG
Mentális (értelmi) érettségű gyermek
- Uralkodni képes az érzelmein, vágyain, kívánságain, mozgásait szükségleteinek kielégítését szándékosan uralni próbálja
- Észlelése, érzékelése differenciálódik. (különös jelentőséggel a téri észlelés, téri tájékozódás)
- Önkéntelen emlékezeti bevésés mellett megjelenik a szándékos bevésés, felidézés, megnő a megőrzés időtartama
- Szándékos figyelme megjelenik, fokozottan nő a figyelem tartalma, terjedelme
- Könnyebbé válik a figyelem megosztása és átvitele
- Gondolkodására jellemző: cselekvő-szemléletes- képi gondolkodás- majd kialakul az elemi gondolkodás
- Elemi ismeretekkel rendelkezik:- önmagáról, környezetéről, lakcíméről, napszakokról, a gyalogos közlekedés szabályairól, növényekről, állatokról, időjárás és az öltözködés összefüggéséiről
- Ismeri a viselkedés alapvető szabályait
- Keresztcsatornák együttműködése kialakult (látott- hallott információk összekapcsolása, motoros visszaadása)
- Rövid idejű a vizuális és verbális memóriája
- Szándékos figyelmét 10 perces figyelemkoncentráció jellemzi
- Alakilag, tartalmilag értelmes beszédű
- Megfelelő szókinccsel, jó kifejezőképességgel rendelkezik
- Beszédfegyelme kialakult
- Beszédészlelése megfelelő, szövegvisszamondásra képes
- Érthetően, folyamatosan kommunikál, gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban, hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ, különböző mondatszerkezetet, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán és mássalhangzókat.
- Időészlelése több síkon alakul
- Jellemző a szándékos, hosszú távú logikai emlékezeti bevésés
- Gondolkodási műveletei: analízis, szintézis, konkretizálás, általánosítás, összehasonlítás, differenciálás
- Érti az egyszerűbb oksági összefüggéseket.
SZOCIÁLIS ÉRETTSÉG
Szociálisan érett gyermek, jellemzői:
- Megfelelő a magatartása, kitartó
- Egészséges az önbizalma
- Szabálytudata kialakult
- A felnőtt- gyermek, gyermek- gyermek kapcsolatban kommunikációra, kooperációra, alkalmazkodásra képes
- A feszültséget elviseli, kiegyensúlyozott, képes elviselni, hogy nem mindig éri sikerélmény
- Érdeklődése sokszínű, tartós
- Nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre, a tanító elfogadására
- Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni
- Önálló és önkiszolgáló
- Képes érzelmei kifejezésére, irányítására társaik és a felnőttek iránt is
- Tevékenységekbe, játékba aktívan, kitartóan bekapcsolódik
- A közösségi élet szokásait elfogadja, betartja és alkalmazza
- Közösségi beállítódása kialakult
Az ötéves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése.
Törekszünk a lassú átmenet biztosítására. (Iskolaéretté válhat 6-7-8 éves korra.)
SNI gyermekek esetében, speciális szakemberek segítségével érhető el a kívánt szint.
A különleges gondozásra jogosult gyermekek kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekkel szemben.
XI. Sajátos feladataink
1.Gyermekvédelem
Nevelési év
|
Veszélyeztetett
|
HH
|
HHH
|
2009/2010
|
3-4 fő
|
29 fő
|
20 fő
|
A közoktatási intézmények számára, a közoktatási törvény, valamint a nevelési-oktatási intézmények működését szabályozó miniszteri rendelet állapítja meg a feladatokat.
1999 szeptemberétől az óvodáknak, helyi pedagógiai program bevezetéséről rendelkezett, s óvó-védő, szociális, nevelő és személyiségfejlesztő feladatokkal bízta meg.
Óriási erkölcsi felelősségünk, hogy időben felismerjük a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, vagy egyéb rizikófaktorral (magatartás zavar, tanulásban akadályozott stb.) rendelkező gyermekek problémáit, azokat megfelelő szakismerettel, igyekezzünk megelőzni, kezelni és megoldani.
Óvodásaink eltérő szociokultúrális környezetből kerülnek ki.
Fontosnak tartjuk ezért, hogy minden évben áttekintsük azokat a körülményeket, amelyek óvodásaink családi helyzetét hátrányosan érintik, illetve veszélyeztetik.
A veszélyeztetettség és a hátrányos helyzet okait a következőkben látjuk –a helyi sajátosságokat ismerve:
- Súlyos anyagi nehézségekhez kapcsolódó elhanyagoló nevelés
- Testi-lelki bántalmazás
- Rossz lakásviszonyok
- Erkölcstelen családi környezet
- Italozó szülők
- Bűnöző családi helyzet
- Megromlott családi kapcsolat
- Munkanéküliség stb.
A veszélyeztetett gyermekekről nyilvántartási lapot vezetünk.
A fent említett ártalmak a gyermekek testi-lelki fejlődést is károsan befolyásolják. Ezek a folyamatok speciális tüneteket produkálhatnak a gyermekeknél.
Ilyen tünetek a következők:
- Kommunikációs zavarok
- Agresszivitás
- Pótcselekvés
- Beszédhibák
- Fáradékonyság
- Éhség, alultápláltság
- Képességbeli elmaradások
A gyermekvédelmi célok megegyeznek a HOP célrendszerével, de itt speciális célokat jelölünk meg.
Célunk:
- A sajátos nevelési igényű gyermekeink önmagukhoz képest eljussanak a fejlődőképességük optimális fokához, és időben megkapják a megfelelő fejlesztést.
- Legyen természetes az óvodánkba járó gyermekek és a felnőtt dolgozók (óvónő, dajka) körében a „másság” elfogadása.
A céljaink elérése érdekében a következő feladataink vannak:
A megelőzés (prevenció) feladatai:
- A gyermeki-szülői jogok megismertetjük és érvényesítjük óvodánkban.
- Rendszeres kapcsolatot tartunk fenn a gyermek szüleivel.
- Biztonságos, egészséges óvodai környezet teremtünk.
- A sajátos nevelési igényű gyermekek megfelelő pedagógiai ellátást (logopédus, fejlesztőpedagógus) biztosítunk.
- Egészségügyi szűrővizsgálatok elvégzésére lehetőséget biztosítunk.
- Tájékoztatjuk a szülőket, a gyermekvédelmi felelős személyéről, felkereshetőségének időpontjáról és helyéről.
- Nyilvántartást vezetünk az óvodába járó gyermekekről (hiányzási napló stb).
- Folyamatos megfigyeléseket végzünk a csoportokba.
A feltárás feladatai:
- A veszélyeztetettség, hátrányos helyzet tüneteit felismerjük, problémákat feljegyezzük
- A tünetek okait feltárjuk.
- Környezettanulmányokat végzünk a veszélyeztetett családokról. Családlátogatások során egyeztetjük megfigyeléseinket, feltárjuk a problémát, és javaslatot teszünk ennek megoldására
- Ha szükséges, akkor a felvesszük a kapcsolatot, a megfelelő szervekkel
A megszüntetés feladatai:
- A felzárkóztatást megszervezzük
- A tehetséges gyermekekre is odafigyelünk
- Segítő szakembereket hívunk a problémák megoldásához (logopédus, pszichológus stb.)
- Együttműködünk konkrét esetekben a segítőkkel, (társszervezetekkel) jelzőrendszert működtetünk.
A gyermekvédelmi munka fő feladatát mi a prevencióban és a segítségnyújtásban látjuk. A segítségnyújtásunkra az empátia a humánum, a megértés, a támaszadás, és a szeretetpótlás a jellemző. Ez a munka minden óvónőnk feladatkörébe beletartozik.
Ebben a munkában természetesen partnereink is részt vesznek. A legfontosabb partnerünk a szülő. A rendszeres óvodába járás során minden nap találkozunk egymással, beszélgetünk, együtt kísérhetjük figyelemmel gyermekeik örömét, bánatát, sikereit, kudarcait, személyiségének fejlődését. Igyekszünk a szülővel való közvetlen viszony kialakítására is.
A szülők mellett partnereink még:
- Önkormányzat
- Iskola
- Alapítványok
- Egyesületek
- Házi- és gyermekorvos
- CKÖ
Társszervezeteink:
- Gyermekvédelmi Szolgálat
- Nevelési Tanácsadó
- Szakértői Bizottság
- Védőnő
Óvodánkban gyermekvédelmi felelős végzi a munkát.
Gyermekvédelmi felelősünk, fejlesztőpedagógiai szakirányú szakon, család és gyermekvédelem témakörből is vizsgázott.
Munkájához a feltételek, (telefon, számítógép) és az adható pótlék összege is adott.
A gyermekvédelmi felelős a gyermekvédelem alapellátásához tartozó jelzőrendszer szerves része. Feladatait, az 1997. évi XXXI. t. alapján tervezi meg, és hajtja végre. A gyermekvédelmi felelős legelőször a felvételek idején találkozik a családdal. Az óvodába kerülés után folyamatosan figyelemmel kíséri a családok életét. A rendszeres óvodába járás során naponta találkozik a szülővel, az óvodában dolgozó pedagógusokkal. Kapcsolatokat épít ki partnereinkkel, figyelemmel kíséri a gyermekek fejlődését, segít a problémák feltárásában, megoldásában a társszervezetekkel együtt.
A gyermekvédelmi felelős speciális feladatai:
- Nyilvántartást vezet a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyermekek számáról, az óvodán belül.
- Meglátogatja a családokat a csoportvezető óvónővel együtt-szükség szerint.
- Környezettanulmányt végez, ha szükséges.
- Meghallgatja a szülők, gyermekek panaszait, segítséget nyújt (támogatások, ellátások módjai, lehetőségei stb.)
- A veszélyeztetettséget előidéző okokat feltárja, és ezek megoldására javaslatot tesz.
- A veszélyeztetettség megoldása érdekében a megfelelő szervekkel felveszi a kapcsolatot, indokolt esetben javaslatot tesz a települési önkormányzat jegyzőjének, a gyermek védelembe vételével kapcsolatban.
- Folyamatosan figyelemmel kíséri a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyermekek szociális helyzetét.
XII. SPECIÁLIS FELADATAINK
Nevelési időben szervezett térítésmentes szolgáltatás
LOGOPÉDIA: Speciális fejlesztés beszédhibás gyermekek részére, heti 4 órában.
FEJLESZTŐPEDAGÓGIA, GYÓGYPEDAGÓGIA, : a sajátos nevelési igényből eredő tanulási zavarok csökkentésére, fejlődésüknek megfelelően.
PSZICHOLÓGIA: magartászavarral küzdő gyermekek problémáinak csokkentésére
HITTAN:. Fakultatív hit- és vallásoktatás egyházi, jogi személy által, a szülők igényei alapján szerveződik, az óvodai foglalkozásoktól elkülönítve, az óvoda életrendjét figyelembe véve. Heti egy alkalommal. Óvodánkban katolikus és református hitoktatás zajlik.
|